A nevetés igazi csodaszer

A nevetés terápiás adagja legalább napi 15 perc

Mikor nevetett utoljára egy igazán jóízűt? Ma reggel? Tegnap? Talán hetekkel ezelőtt? Nevetni pedig a legújabb orvosi kutatások szerint nemcsak egyszerűen jó dolog, hanem egészséges is.

Végre egy eszköz, amely úgy javít a közérzetünkön, hogy nem kerül se pénzbe, se komoly fáradságba.

A nemrégiben napvilágot látott tudományos eredmények a nevetés egyértelműen pozitív élettani hatásait bizonyítják. Egy amerikai kísérletben a résztvevőknek egyik nap humoros, vidám, másik nap háborús, drámai filmjeleneteket játszottak le. A filmvetítés előtt és után ultrahanggal vizsgálták a résztvevők felső végtagjainak vérkeringését, és azt tapasztalták, hogy a vidám jelenetek hatására a döntő többség vérkeringése javult, míg a drámai jelenetek után a résztvevők kétharmadánál romló adatokat mértek. A hatások fél órával a filmjelenetek után is fennmaradtak. Az eredmények arra utalnak, hogy a nevetés fokozza a belső érfalak, az endotélium rugalmasságát, élénkíti a vérkeringést és csökkenti a vérnyomást. A kutatás vezetői szerint a nevetés terápiás adagja legalább napi 15 perc, ami a rendszeres testmozgás mellett fontos szerepet játszhat a szív és érrendszer egészségének megőrzésében.

Egy másik kísérletben a nevetés immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták kaliforniai kutatók. A résztvevőktől egy mulatságos filmjelenet megnézése előtt és után vért vettek, majd elemezték a vér összetételének változását a két mintában. Azt találták, hogy a mulatságos filmjelenetek hatására a résztvevők vérében tartósan megemelkedett a betegségek leküzdéséért felelős falósejtek és antitestek aránya. Ez a hatás még 12 órával a film vetítése után is mérhető volt.

Az utóbbi években a nevetés több más egészségmegőrző hatására is fény derült. A nevetés jótéteményei közé tartozik az előbb említettek mellett, hogy segít a testi fájdalmak elviselésében, javít az allergiás állapotokon, és fokozza az endorfin, a boldogsághormon termelődését is. Úgy tűnik, a nevetés igazi csodaszer. Egyes kutatók még azt sem tartják kizártnak, hogy a gyakori nevetésnek testsúlycsökkentő hatása is van. Megkönnyebbülünk, úgy látszik, nem csak lelki értelemben.

Ha ez így van, akkor érdemes megvizsgálnunk, hogy min és miért tudunk mi, emberek nevetni. A nevetés reflex, testünk spontán válasza az élmények és benyomások bizonyos fajtáira. A reflexek között azonban egyedülálló abban az értelemben, hogy a nevetést kiváltó inger az egyszer_től, amilyen például a csiklandozás, az egészen komplexig terjedhet. A nevetést kiváltó összetett inger: a humor.

A vidámság jótékony pszichológiai hatására építve Németországban terápiás csoportok alakulnak. A foglalkozásokat vezető szakemberek a szóviccek és finom szellemességek kitalálása helyett a párnacsata jellegű, testi örömöket is nyújtó programokat részesítik előnyben. Ez az a közös nevező, ami mindenkiből kihozza gyermeki énjét és feloldja a feszültségeket. Az eredmények nagyon pozitívak. A nevetni vágyó németek önszerveződő, úgynevezett nevetőklubokba is beléphetnek, ahol különböző módszerekkel vehetik fel a harcot a tompa rosszkedv, a megszokás és a mindennapi hajsza gyötrelmei ellen.

A humor Európa nyugati felén kezd divatba jönni. Vállalatvezetőknek borsos összegekért humorszemináriumokat tartanak, ahol szervezett formában ismerhetik fel énjük és szerepük mulatságos oldalát. Mi több, a foglalkozásokon megtudhatják a beosztottak humorral való motiválásának trükkjeit is. A humorban rejlő lehetőségek kiaknázása még az olajozottan működő vállalatoknak is új lendületet adhat.

Programozott nevetésre már Magyarországon is van lehetőség az ősi jóga légzőgyakorlatait is fölhasználva kifejlesztett Hahotaklub összejövetelein. Itt a külső szemlélő által mulatságosnak tűnő viselkedésekre ösztönzik a résztvevőket, akik tapsolnak, ordítanak, halandzsául beszélnek és nevetést játszanak. Az akarattal előidézett nevetés először kicsit bizarrnak tűnik, de az összejövetel vége felé valahogy mégis hatni kezd.

Az akarattal előhívott örömérzés, a kellemes képzetek, emlékek felidézése énerősítő hatású, és elősegíti a lelki immunitást - vallja a dr. Vidovszky Gábor által kidolgozott "örömtréning" módszer egyik legavatottabb ismerője és alkalmazója, Riesz Mária pszichológus. A módszer lényege, hogy az örömtréning résztvevői vagy a hanganyag hallgatói képzeletük segítségével kellemes érzeteket és jó emlékeket hívnak elő saját múltjukból.

Igazán mély krízisben, súlyos depresszió esetén azonban Riesz Mária szerint sem az örömtréning, sem az erőltetett humor és nevetés nem megfelelő terápiás módszer. A bánatot, szomorúságot nem lehet vidámra hazudni, ezeket az érzéseket meg kell élni és fel kell dolgozni a továbblépés érdekében.

Testi betegségeink megelőzését és a gyógyulást azonban érdemes lelki harmóniánk megtalálásával elősegítenünk. A rákbetegekből szerveződő hazai örömtréningcsoport nagyon sikeresnek bizonyult. A résztvevők örömmel osztották meg sorstársaikkal legkedvesebb emlékeiket és reményteli gondolataikat a közeli és távoli jövőről. A csoport vezetője biztos benne, hogy az örömtréning segít a megpróbáltatások elviselésében és végső soron a betegség leküzdésében is. A tudomány mai állása szerint az öröm, a nevetés kívül-belül egészséges.

(Forrás: nol.hu)

Egypercesek, félpercesek Anette Field tollából